„Határtalanul!” – Kirándulás a Vág völgyében, a Felvidéken
A „Határtalanul!” tanulmányi kirándulás hetedikeseknek pályázat keretében iskolánk 7.b és 7.c osztályos tanulói három emlékezetes napot tölthettek el Igazgatónő és három további pedagógus kíséretében 2022. május 4-6. között a Felvidéken, a Vág völgyében, Szlovákiában. Azzal a céllal indultunk útnak, hogy megismerjük a Magyarország határain kívül élő magyarság életét, kultúráját, történelmünkből ismert fontos emlékhelyeit, találkozzunk külhoni magyar diákokkal, hogy az átélt élmények erősítsék a nemzeti összetartozás, a hazaszeretet érzését, nagy elődeink tiszteletét, a tanulók gazdagodjanak társas kapcsolataikban.
A világjárvány okán bevezetett utazási korlátozások miatt hónapokon át bizonytalan volt, hogy egyáltalán megvalósulhat-e a kirándulás, de titkon mindannyian reménykedtünk benne. Amikor a diákok tudomást szereztek – egy hónappal az indulás előtt – a rendkívüli intézkedések feloldásáról, örömujjongásban törtek ki.
Tempósan fogtunk hozzá a kirándulás előkészítéséhez. Az első előkészítő órán a diákok ismereteket szereztek a Magyarország határain túl élő magyarság létszámáról, a határok áthelyezésének történelmi okairól, a Felvidéken élő lakosság etnikai összetételéről, megismerkedtek a felvidéki magyarság történetével. Megismerték a tanulmányi kirándulás részletes programját, a toleráns és kooperatív viselkedés alapszabályait, az autóbuszos utazás etikai kódexét.
A második előkészítő interaktív foglalkozáson a tanulók ppt-vel támogatott kiselőadásokat tartottak a felkeresendő települések történelmi múltjáról, földrajzi elhelyezkedéséről, turisztikai látványosságairól.
A kirándulás előtti napon mindenki nagyon izgatott volt. Május 4-én nagy érdeklődéssel, várakozással telve indultunk útnak. Kalandos utazás után, a tervezett időponthoz képest kissé megkésve érkezett autóbuszunk a Vág folyó bal partján fekvő Szímő községbe, a település híres szülöttjéről elnevezett Jedlik Ányos Alapiskolába, ahol már második ízben fogadtak iskolánkból „Határtalanul!” kiránduló csoportot.
Szívélyes fogadtatásban és vendéglátásban volt részünk, olyan érzésünk volt, mintha hazaérkeztünk volna. Az intézményvezetők kedves köszöntője, iskolabemutatása után összetartozásunkat Albert Ferenc: Szép vagy hazám versének közös elszavalásával erősítettük meg.
A Jedlik emlékszobában Szímő polgármestere fogadott bennünket, bemutatta nekünk Jedlik Ányos fizikus, feltaláló, bencés szerzetes munkásságát. Megtekintettük Jedlik Ányos találmányait, többek között a dinamót, a forgonyt és a villamos kocsit. Polgármester Úrtól azt is megtudtuk, hogy az idén, Jedlik Ányos születésének 220. évfordulóján, 220 liter óriásfröccsöt, hosszúlépést készítenek.
A templomkertben megkoszorúztuk Jedlik Ányos mellszobrát, majd a Károlyi Házban egy régiség kiállítás ejtett bennünket ámulatba.
Felvidéki kirándulásunk legszebb pillanatai között őrizzük a szímői diákokkal, Igazgatónővel és a pedagógusokkal, illetve Polgármester Úrral való találkozást.
Következő megállónk Deákiban volt. A román kori templom a környék fő látnivalója, a hagyomány szerint a bencés szerzetesek itt írták a Halotti beszéd szövegét, és innen került elő a Halotti beszédet tartalmazó Pray-kódex.
Ezután utunk Kodály Zoltán gyermekkorának helyszínére, Galántára vezetett, ahol édesapja állomásfőnökként tevékenykedett. Idegenvezetőnk, Feri bácsi a vasútállomáson lévő emléktáblát is megmutatta nekünk. Galántán végezte Kodály Zoltán alsóbb tanulmányait, majd később ide tért vissza népdalokat gyűjteni. A község emlékét a Galántai Táncokban örökítette meg. Mécsest gyújtva emlékeztünk nagy zeneszerzőnkre.
A késő délutáni órákban érkeztünk szálláshelyünkre, Óturára, a festői környezetben lévő Javorinka Üdülőközpontba. Vacsora, majd a szobák elfoglalása következett. A nap történéseit, élményeit a diákok útinaplójukban rögzítették.
Másnap – reggeli után – elindultunk, hogy megnézzük a Trencséni várat. Útközben megálltunk a legendákkal övezett, 50 méter magas sziklaszirten álló, lenyűgöző Beckó várának romjainál. A vár alatti parkban található báró Mednyánszky László emléktáblája – a festőművészről idegenvezetőnk mesélt.
Kisebb kihívást jelentett számunkra a Trencsén városa fölé magasodó gótikus-reneszánsz vár meghódítása. Meredek erdei túraúton jutottunk fel a várba, élvezve a friss erdei levegőt, a természet szépségét. Csodálatos panoráma kárpótolt bennünket a nehézségekért, diákjaink a legemlékezetesebb programként említették beszámolóikban a vártúrát.
A Trencséni vár a Felvidék egyik legnagyobb vára, leghíresebb tulajdonosa Csák Máté kiskirály volt. A „Tátra és a Vág ura” innen irányította, intézte ügyeit. Számos alkalommal sikerrel tartóztatta fel a Magyarországra támadó cseheket és morvákat. A várat a tatárok sem tudták bevenni. 1622-ben itt őrizték 3 hónapon keresztül a Szent Koronát. A vár felfedezése mellett megismertük a 80 méter mély Szerelemkúthoz kötődő mondát, Omar és Fatima megható történetét is.
Következő állomásunkon, Trencséntornyoson, a kuruc szabadságharc helyszínén mécsest gyújtva, kuruc nótákat énekelve emlékeztünk II. Rákóczi Ferenc sorsdöntő csatájára.
Csejte község felett emelkednek a magasba Báthory Erzsébet vérgrófnő hajdani székhelyének, a Kárpátok „titokzatos várkastélyának”, Csejte híres várának romjai, amit csak távolról tudtunk megszemlélni. A vár a Magyarország nyugati határainak védelmét biztosító határmenti királyi várrendszerhez tartozott.
A falu főterén megállva – a Báthory Erzsébetről mintázott, fából készült szobornál – felidéztük a grófnőről elhíresült szomorú legendát.
A harmadik, egyben utolsó nap is bővelkedett látnivalókban. Először a „Szlovákia Rómájának” nevezett Nagyszombatba utaztunk, ahol belvárosi sétánk során megcsodáltuk a Szent Miklós Bazilikát, a Trinitárius templomot, a Pázmány Péter által alapított egyetemet. Majd utunk Dévénybe, a történelmi Magyarország nyugati kapujához vezetett. Dévény vára a Duna és a Morva összefolyásánál, egy hatalmas sziklaszirten áll, lenyűgöző látványt nyújtva a látogatónak. Egyik diákunk ismertette az Apáca torony legendáját, majd közösen elszavaltuk Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én… című versét.
Sokat időztek a diákok a középső vár udvarán található 55 méter mély várkútnál, hogy abba vizet öntve megtapasztalják, mennyi idő múlva hallják meg a víz csobbanását.
Ezután Szlovákia fővárosa, Pozsony felfedezése következett.
A városnézést a gótikus stílusú Szent Márton-dómnál kezdtük, ahol a Habsburg-házi magyar királyokat koronázták: a 11 király és 8 királyné között volt Mária Terézia is. A templom 85 méter magas tornyát a Szent Korona aranyozott mása díszíti.
A történelmi belvárosban tett sétánk során megtekintettük azokat az épületeket, amelyek szorosan kapcsolódnak a magyar történelemhez. Így többek közt azt az épületet is, ahol a magyar rendek és főrendek tartották országgyűléseiket 1802-től 1848-ig, ahol gróf Széchenyi István megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát.
A Duna fölé épített Pozsonyi vár impozáns látványt nyújtott, a vár Korona-tornyában őrizték egykoron a magyar királyi koronázási ékszereket.
Hazafelé tartva megálltunk Bősön, az erőműnél. Elképedve láttuk, micsoda „tengerré” duzzasztották a Dunát. Beszéltünk a villamos energia előállításáról, de a bősi vízierőmű okozta környezeti károkról is. Ritka, látványos pillanatokat éltünk át, szemtanúi lehettünk egy turistahajó és egy uszály zsilipkamrán való áthaladásának.
Felejthetetlen élményekkel, tapasztalatokkal, ismeretekkel gazdagodva tért haza kis csapatunk.
Tanítványunk, Varga Lili 7.b osztályos tanuló fogalmazásában így összegzett:
„Összességében szerintem a kirándulás elérte a célját: megvolt a csapatépítés, láttuk, hogy milyen körülmények között élnek a határon túli magyar emberek, találkoztunk korunkbeli határon túli magyar diákokkal, illetve rengeteg magyar vonatkozású helyszínre ellátogattunk. Mindezek mellett persze jó érzés volt hazaérkezni.”
A kirándulást megelőzően Budapestre is ellátogattunk: az Országház, a Szabadság híd, és a Gellért-hegy szerepelt a látnivalók sorában.
A tanulmányi kiránduláshoz kapcsolódó Magyarság Házába tervezett programunk végül nem Budapesten valósult meg, hanem iskolánkban. A szlovéniai Lendváról érkezett hozzánk Kovács Attila történész, aki egy szlovéniai, muravidéki magyar település, Dobronak 20. századi kivándorlástörténetéről mesélt nekünk érdekes, de ugyanakkor szívszorító történeteket. Megtudtuk tőle, hogy édesapja is kivándorolt Svájcba, de a honvágy, a hazaszeret visszahozta falujába.
A tanulmányi kirándulást értékelő órával zártuk, ahol felidéztük élményeinket, a tanulók beszámoltak személyes tapasztalataikról. Fényképek, az utazásról készített videó, ppt segítségével újra bejártuk a meglátogatott csodálatos helyszíneket, plakátot készítettünk róluk. A megszerzett ismeretekről totó és Kahoot kvíz kérdések megválaszolásával adtak számot a diákok.
Iskolánk 6.b osztályos tanulóinak a Nemzeti Összetartozás Projektnaphoz kapcsolódóan bemutattuk „Határtalanul!” kirándulásunkat.
Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy a pályázatnak köszönhetően tanulóink eljuthattak a Felvidékre, csodaszép helyeket felkeresve bővültek a határon túli magyarsággal kapcsolatos ismereteik, és az izgalmas kalandok átélése révén közösségépítő élményekben volt részük.
Nemes Emilné
7.b osztályfőnöke