Óriási volt a meglepetés, amikor kinéztünk a tantermünk ablakából, és megpillantottunk az októberi napfényben csillogó kamionokat az iskolánk udvarán. Hát még amikor megtudtuk, hogy híres kamionversenyzőnk, Kiss Norbert látogatott el hozzánk, aki nemrég szerezte meg harmadik Európa- bajnoki címét az olaszországi Misanóban. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy személyesen találkozhattunk vele, megcsodálhattuk testközelből ezeket a hatalmas, tűzpiros járgányokat, melyeket eddig legfeljebb csak képen láthattunk. Ráadásul ki is próbálhattuk, ha csak néhány percre is, milyen érzés pilótának lenni. Mire felocsúdtunk, egyre több gyerek próbálta birtokba venni a vörös óriásokat, és közelébe férkőzni a bajnoknak, aki valamikor ugyanazt a padot koptatta a suliban, mint mi. Norbi kedvesen, türelmesen fogadta a gratulációkat, készültek vele fotók az emlékezetes pillanatokról, gyűltek tőle az autogramok. Sokan képzeltük bele magunkat a helyébe, és megbeszéltük egymás között, hogy milyen jó lenne kamionversenyzőnek lenni. Sajnos ezek a boldog percek sem tarthattak örökké. A kamionok tülkölése már a búcsút jelentette, nem is beszélve a következő órára hívó csengőről. Szerintünk nem volt olyan gyerek és tanár, akinek ne indult volna mosolygósan a napja.
Bokor Zalán és Szanyi Adrián 7. a osztály