Kedves diákok!

Egyik szemetek már az új iskola felé kacsintgat, izgatottan figyelitek a híreket, ki lesz az osztályfőnök, milyen új tanáraitok lesznek. Érthető az izgalom, de a mai nap még nem erről szól. Egy ballagási ceremónia kellős közepén vagytok, sőt nem először. Ma nektek szólt utoljára iskolánk jól ismert csengője. Ez a tanév végi elköszönés különösen nehéz, hisz nemcsak az igazgatótok voltam, hanem tanítottalak is benneteket (magyarból és történelemből). Már az utolsó hetek programjain is kissé szomorkásan figyeltelek benneteket. Nem feledem a Szent Márton színdarabot, melyben többen főszerepet játszottatok, a gyönyörű citeraszót, legutóbb az Oladi juniálison, az elkápráztató táncot, melyben jó néhányszor részünk volt, a 8. a-sok lélekemelő pedagógusnapi köszöntőjét, a közös kirándulásokat (pl. az Őrségben, Lakenhofban, vagy Londonban). A tegnapi napon oklevéllel jutalmaztuk azokat a tanulókat, akik tanulmányi és sportversenyeken kiválóan teljesítettek: sokan közületek begyűjthettétek az utolsó gratulációkat, tapsokat. Most ti vagytok a példa az alsóbb évesek számára.

Az utolsó hetetek is sűrű volt: nyelvvizsga, célnyelvi mérés, angol – német nyelvi mérés, kompetenciamérés, Oladi juniális, természetvédelmi akadályverseny, utolsó ballagási próbák, utolsó beszélgetések, utolsó összekacsintások, utolsó nevetések, utolsó nyelvtanóra.

Az elmúlt években minden arcotokat megmutattátok: láttunk benneteket megszeppent, félős, izguló diáknak, vidám, felszabadult, időnként harsány kisgyereknek, mindenkinek az idegeire menő kamasznak, a táncparkett ördögének, a diákolimpián váltóban 1. helyezést elért görkorisnak, súlyemelőnek, országos hírű kalapácsvetőnek, informatikusnak, matematikusnak, az anyanyelvét szépen beszélőnek, kiváló versmondónak, színészpalántának, önkéntes, közösségi munkát is vállaló, diákéletet szervező majdnem felnőttnek. Voltak persze borús pillanatok is: veszekedések, lógások, az óra végére megérkező csellengések, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetések, hosszú elbeszélgetések az igazgatói irodában … mindez remélem már a múlté.

Tisztelt Ballagtató Szülők!

Köszönjük a bizalmat, hogy nyolc évvel ezelőtt ránk bízták legféltettebb kincsüket. Együtt örülhettünk sikereiknek, bánkódhattunk kudarcaik miatt. Köszönjük támogatásukat, hisz gyermekeink lépteit féltőn egyengetni közös felelősségünk.

Kedves pedagógustársaim!

Szeretném megköszönni a diákok és szüleik nevében is áldozatos és felelősségteljes munkátokat, amit ballagóink érdekében tettetek! Hiszen nemcsak tanítottátok, de neveltétek is őket. Külön köszönöm az osztályfőnököknek, Éva néninek és Márti néninek, hogy szaktárgyaik tanítása mellett mindent megtettek azért, hogy a 8.a és a 8.b osztály osztályközösséggé formálódjon.

Kedves búcsúzó diákok!

Legyetek büszkék arra, hogy ebbe az iskolába jártatok, ne feledjétek soha, hogy honnan indultatok. Tegyetek úgy további életetek során, hogy példaként állíthassunk Benneteket az itt maradók elé! Őrizzetek meg Bennünket jó emlékezetetekben, s kívánom, legyetek sikeresek bárhová vet is a sors Benneteket!

Most, amikor eleresztjük kezeteket, tudnotok kell, hogy hiányozni fogtok, s továbbra is számíthattok ránk, visszavárunk benneteket.

A rózsa, amit kaptatok, legyen a szeretet, a megbocsátás, a türelem, a ragaszkodás, az igazság, a jóság, a köszönet, a hűség, az emberség jelképe. Útjaink hamarosan elválnak, Kassák Lajost idézve: „Aki elment, az elment, de aki egyszer nálunk volt, az többé sohasem mehet el tőlünk egészen.”

Az Olad-díjat idén első alkalommal Budai Ádám kapta. Gratulálunk!

És néhány adat a végére:

Tanulóink létszáma: 438 fő (218 lány+220 fiú). Ebből a 8. osztályosok létszáma 51 fő (8. a: 27 fő, 8.b: 24 fő).
Dicséretek száma: 8.a (26–13 igazgatói), 8.b (9–6 igazgatói) = 35 db
Figyelmeztetés: 8.a (9–1 igazgatói), 8.b (6– 0 igazgatói)= 15 db

Jövő tanév szeptemberében 50 első osztályos érkezik iskolánkba.

Továbbtanulási adatok:

	8. a	8. b	összesen	%
gimnázium	14 fő	2	16 fő	31%
szakgimnázium	12 fő	14 fő	26 fő	51 %
szakközépiskola	1 fő	8 fő	9 fő	18 %